Kötelező lesz a mediáció?
2014. tavaszán új szabályozás lép majd hatályba a válásokra vonatkozóan: a szabályokat az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Valóban kötelező lesz a mediáció?
Ezzel kapcsolatban ezév elején cikk jelent meg a Népszabadságban, amelyet saját kiemeléseimmel, de tartalmilag változatlanul közlök, mert néhány félreértést eloszlat és több hasznos információt is tartalmaz a mediációval kapcsolatban.
Lássuk mi várható tehát: kötelező lesz a mediáció?! Mi jelent ez a gyakorlatban?
Népszabadság, 2013. január 7.
"Az új Ptk. szerint válóperes és gyermekelhelyezési ügyekben dönthetnek majd úgy a bírók, hogy a szemben álló feleket közvetítői eljárásban, mediációban való részvételre kötelezik. Az ilyen eljárások során a vitában kölcsönösen elfogadott és pártatlan szakember (mediátor) segít megtalálni a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Szerencsés esetben a mediáció egyezséggel zárul, a per pedig elkerülhető. Az új Ptk. szerint a házastársak a bontóper megindítása előtt vagy alatt saját elhatározásukból – vagy a bíróság kezdeményezésére – a válással összefüggő vitatott kérdések rendezése érdekében vehetik igénybe a mediációt.
A szülői felügyeletről szóló rendelkezések között pedig az áll, hogy a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyerek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Az új Ptk. szerint a gyámhatóság is kötelezheti a szülőket arra, hogy ilyen közvetítői eljárásban vegyenek részt a szülői felügyelet vitás kérdéseiről. Eddig is szinte bármilyen ügyben kérhették a szemben álló felek a mediációt, kötelező azonban nem volt.
– Komoly félreértés van az eljárás kötelező jellege körül. A mediáció önkéntes eljárás, a bírók ezentúl is csak arra kötelezhetik a feleket, hogy legalább próbálják meg, egyszer jelenjenek meg a közvetítő előtt, tegyenek érdemi kísérletet – mondja Krémer András, az Országos Bírósági Hivatal mediációs munkacsoportjának tagja. Hozzáteszi: ezután bármelyik fél dönthet úgy, hogy nem akarja folytatni az eljárást.
Emlékeztet, hogy ez sem teljesen új Magyarországon: gazdasági szervezetek közötti viták során most is igazolni kell, hogy a felek megpróbáltak érdemben egyeztetni, mielőtt perre mentek. – Annyi teher van az igazságszolgáltatáson, hogy a fejlett jogállamokban mindenütt felmerül, hogy könnyíteni kell a bíróságok munkáján. A mediáció olcsóbb és gyorsabb a hagyományos útnál, hiszen az egyezség napok alatt létrejön – magyarázza Krémer András, az Országos Bírósági Hivatal mediációs munkacsoportjának tagja. Szerinte azért éppen a bontópereknél és a gyerekelhelyezésnél válhat az eljárás kötelezővé, mert ezek azok az esetek, ahol a felek kapcsolatban maradnak a közös gyerek miatt, így különösen fontos, hogy olyan megoldás szülessen, amivel mindketten elégedettek.
Eddig egyébként itthon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel a válásuk során, évente 600 ilyen pár van, miközben több mint húszezer válás. Ugyanakkor, akik mégis a mediáció mellett döntöttek, több mint hetven százalékban meg tudtak egyezni. Nő- és gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bírálták a kötelező mediációt itthon és külföldön is, szerintük egy bántalmazó kapcsolatban kifejezetten káros lehet, hogy az áldozatot arra kötelezik, hogy egyezkedni próbáljon azzal, aki megverte, megalázta. Krémer András megérti ezeket a véleményeket, ugyanakkor szerinte egy mediátor sem kényszerít egyezséget egyik félre sem, mert a sikert esetükben nem az egyezségek száma jelenti, hanem az, ha olyan egyezség születik, amivel mindkét fél elégedett.
– A részletszabályok később fognak megszületni, de a mediátorok felelősek a szakszerű eljárások levezetéséért, nem asszisztálhatnak olyan megegyezéshez, melyben a felek nem önállóan alakítják ki álláspontjukat, vagy bármelyik fél sérülhet miatta. Ebben minden érintett szakma képviselői felelősek: gyermekvédelem, bírák, mediátorok, ügyvédek, jogvédők – sorolja. Nemrég az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is vizsgálta a kérdést. Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosa szerint a mediáció hatékony, olcsó és gyerekbarát konfliktuskezelési módszer, a magyar gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási szervek szakemberek és jogszabályok hiányában mégis alig használják.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék 350 tagjából csak 29-nek van mediátori képesítése, pedig szerinte a gyerek érdekét szem előtt tartó eljárások megkívánnák, hogy az ügyintézők ismerjék az alternatív konfliktuskezelési módszereket. Krémer András szerint, ha hirtelen minden bíró, aki teheti, mediációra kötelezné a feleket, valóban nem lenne elég megfelelő szakember. Azonban a törvény csak lehetőséget ad erre, így a módszer fokozatosan fog elterjedni, felhasználva a tapasztalatokat, s a remélhetően készülő hatásvizsgálatokat, kutatásokat.
– Az ember úgy működik, hogy amit maga dönt el, azt betartja, amire kötelezik, azt viszont nem okvetlenül – vázolja a módszer lényegét egy gyakroló mediátor. Egyelőre elsősorban iskolázottabb emberek kérik a mediátorok segítségét, akik nem akarják, hogy olyan fontos kérdésekben, mint például, hogy ki, hányszor láthatja a közös gyereket, egy idegen döntsön a fejük felett.
Inkább megegyeznek egy mindkettejük által elfogadható megoldásban, aminek betartását három hónappal, fél évvel és egy évvel később is ellenőrzi a mediátor. A mediátor szerint a bírósági eljárástól nemcsak olcsósága, hanem az is megkülönbözteti a mediációt, hogy még az anyagi javak felosztásakor is figyelembe veszik az érzelmi kérdéseket. Vagyis nemcsak arra törekszenek, hogy a felek igazságosan osztozkodjanak, hanem arra is, hogy mindenki a számára legfontosabbat kapja.
A mediációs üléseken sokszor előfordulnak heves érzelemkitörések. Végül azonban a legreménytelenebb ügyekben is létrejöhet egyezség, de az is gyakran előfordul, hogy az egyik fél teljesen meggondolja magát. Nemrég volt olyan esete, ahol a férj határozottan válni akart, végül azonban a folytatás mellett döntött, a kapcsolat korábbi vitás kérdéseit, a gyerekkel való foglalkozástól a hosszú hétvégék eltöltéséig egy részletes egyezségben szabályozva."
Forrás: www.nol.hu
