Az új polgári törvénykönyv családjogi - válással kapcsolatos - szabályai
2014. március 15-én hatályba lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amely magában foglalja a családjog alapvető szabályait. Ezzel a Csjt. (a családjogi külön törvény) hatálya megszűnt, március 15-e óta a Ptk.-ban találhatóak meg a házasságra, a válásra vonatkozó alapvető rendelkezések.
A házasságot az új Ptk. szerint is csak a bíróság bonthatja fel. A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.
De a bíróság a házasságot a körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik! Azaz közös megegyezéssel a házasság úgy bontható fel a bíróság előtt, hogy hosszas tárgyalásokra, az okok vizsgálatára nem kerül sor. Erre akkor van lehetőség, ha a házastársak
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata,
- valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.
Ez a szabályozás a korábbiakkal gyakorlatilag azonos, van azonban egy lényeges eltérés: ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, csak a gyermek lakóhelyét kell meghatározniuk.
Az új Ptk. külön szól a közvetítői eljárásról (a mediációról): kimondja, hogy a házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt - saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére - kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják (amit a bíróság jóváhagy).
A házasság megszűnése utáni névviselésre vonatkozó szabályozásban nincs különbség a korábbiakhoz képest: a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása vagy érvénytelenségének megállapítása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. A házastársi tartás szabályaiban szintén nincs lényeges változás: a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
A házassági vagyonjog szabályozása változott, azonban ez a változás elsősorban a majdan létrejövő házassági vagyonjogi szerződéseket érinti. A Ptk. kimondja, hogy ha házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
